Autóhifi praktikák - mélyláda FS meghatározása
Mielőtt belendülnék a témába... nézzük mi is az FS = rezonancia frekvencia.
Ez egy mélysugárzó szabadtéri, azaz free-air felállításban mért saját rezonacia frekvenciája.
T/S paraméteri meghatározás egyik fontos adata, mivel ez a szám mutat rá arra, milyen alacsony
tartományban fog jó eredményt produkálni a mélynyomó. A dinamikus mélyhangszórókhoz tartozó
T/S műszaki jellemzők, nagyban előremutatnak a mélyládába szerelt hangszóró várható felhasználását illetően.
Mérése és meghatározása: gerjesztett és mozgásba lendült mélysugárzó azon frekvenciája (FS),
ahol a mozgásba lendült alkatrészek tömege, egyensúlyba áll a pille és membránperem
által keltett mechanikus erejű ellenállással. FS értéken a mélysugárzó a legkisebb ellenállással képes a
mozgásra mindkét irányban. Itt mérhetjük pontosan az x-max értéket is, amit a csökkenő BL tényező jelez,
a mágneses térből kilépő csévetestnél. Maradva a FS-nél, további T/S értékekkel nem foglalkozunk.
Mire előnyünk származik abból ha ismerjük az FS metódusát?
Lehetne mondani hogy a kész ládánál már semmi, de ez nem lenne igaz. Sokan nem építenek mélyládát,
hanem készen megvásárolják. Esetleg innen onnan megöröklik, mélynyomóval vagy anélkül.
Sok fórumban és neten visszatérő téma, hol húz a láda, hol a leghangosabb szub tartományban.
Sőt, sq-s körökben zárt mélyládák használata esetén is jól jön, melyik frekvencián működik hatásosan.
Előnye reflex mélyládánál, az az hogy tudjuk melyik frekvencián lesz a legerősebb de itt már az autóval mint
egységgel alkotott együttesét fogjuk látni. A mélyláda és hangolása az egy dolog, de az autó ugyanis a beltér
hosszától függően hatással lesz a frekvenciamenetre. Ezt úgy teszi hogy szűrűként viselkedik, halkítva
a saját (autó) FS értéke alatt megszólaló hangokat. És itt jön képbe a sokak által ismeretlen fogalom
miszerint, miért nem elég a mélysugárzóhoz is 20-50watt, ami az első hangszórókhoz optimálisan elegendő.
Hát ezért. Ami ebből nyilvánvalóan következik, az eltérő hosszúságú autók más és más saját FS (rezonancia)
értékkel bírnak. A hosszabb autók mélyebb, míg a rövidebb autók a magasabb frekvenciák felé közelítenek.
Visszatérve a reflexhez. Alapvetően a nem versenycélú autóhifi-s felhasználók is egyszerű eszközökkel állíthatják,
hangolhatják a mélyládákat. Ehhez jó szem, multiméter és frekvencia teszt cd-re lesz szükség (sweep 20-60Hz).
Néhány példa a belső utastérhossz és frekvencia arányára:
Ford Mondeo 42Hz - Skoda Fabia 51Hz - Seat Leon 50Hz - Opel Corsa 54Hz - Fiat Panda 60Hz (67Hz)
Ezekből a számadatokból az következik, hogy az autóba helyezett és hangolt mélyláda ezeken a frekvenciákon
fogja tudni kihozni a maximum decibelt a legkisebb ellenállás mellett. A profi dB Drag versenyzők is ezek szerint
választanak ki olyan autókat, mellyel sokkal nagyobb esélyük lesz a végső győzelemre egy adott kategóriában
ahol frekvencia megkötés is szerepel.
Jöjjön a lényeg, autóhifi-tuning mélyláda FS praktika!!!
Mivel a korábban említett módon megismertük-tudjuk, hogy viselkedik a mélyláda könnyű lesz tetten érni hol a
legkisebb xmax, amihez a legkisebb ellenállás fog társulni. Ne feledjük, most nem a hangszóró FS értékét keressük,
hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy az aktuális ládával együtt behangolva melyik az a frekvencia ahol a legkisebb
ellenállás mellett melyik frekvencia az, ahol leghangosabb hangokat képes kiadni.
A cikk nem szakembereknek szól, akik jól ismerik a mérési metódusokat, hanem hobbistáknak, hifizést
szerető lelkes újaknak akiket vonz a mágnes ;-)
Nézzük ezt meg kétféle területen és bemutatom.
Elsőként ehhez a szemünkre lesz csak szükség...na jó esetleg egy segítőre is aki lehet családtag.
1. Kaptunk egy Reflex mélyládát (45 Hz hangolású, de mi ezt nem tudjuk) a mélynyomót erősítővel
hajtsuk meg az xmax érték körülbelüli 30-50%-ra, hogy látható legyen a kitérés mértéke. A bepumpált teljesítmény
nagyon fontos, hiszen most a mélysugárzó kitérési (Xmax) értékét fogjuk vizsgálni. Először sweep 20-60Hz
pásztázó cd-vel határozzuk meg kb. hol mozdul ki a membrán legkisebb mértékben. Utána, a kb. észlelt érték alatt
5hz-el egyesével felfelé léptetve hertzenként kezdjük meg a vizsgálatot, néhány másodpercig kitartva az adott frekvencia
sávnál. Látni kell ahogy csökken a membrán kimozdulása. Ahol szinte mozdulatlanul áll a membrán,
hangosan fog szólni a mélyláda az lesz a láda hangolt frekvenciája.
Ezt biztosan érzékeled (látod) ha mindent jól csináltál! Mivel legalább 1-2 vagy 5mm-es különbséget kell hogy láss a
plusz és mínusz elmozdulás között. Tehát az adott ládafrekvencián szinte teljesen mozdulatlan a membrán, alatta
lévő frekvenciához viszonyítva. Épp ezért a biztos értéket ellenőrzéssel, fordított sorrendben lefelé haladva
láthatod majd, de ekkor nőni fog a kitérés értéke.
A láda hangolási frekvenciáján szinte teljesen áll a membrán ez biztos, ha ezt nem érzékeled a leírtak szerint kezd újra.
Fontos tudni, ezt a fajta vizsgálatot, a frekvencia emelésével egyre nehezebb kivitelezni, mivel csökken a mélysugárzó
kitérése-xmax értéke. Valamennyire lehetséges a teljesítmény növelésével kompenzálni ezt, de a subtatrományra
alapozva, én ezt felfelé maximum kb 50-55Hz-ig látom reálisan látni-megcsinálni.
Ezt a fajta ellenőrzést, úgymond széria reflexládával, vagy zenei építésű akár (verseny) ládával is el lehet végezni.
Viszont a frekvenciás versenyládával, nehezebb megvalósítani, mivel a behangolt versenyláda csak a maximum
terhelés érték közelében kezd el jelentősen elmozdulni. (ilyenkor, ilyen esetben szükséges a dB mérő berendezés).
A vizsgálat idejét igyekezzünk rövidre fogni, mivel a terheléssel egyidejűleg melegedhet a tekercstest is. A mélysugárzó
terhelésének mértékéről teljesítmény használatáról pedig ésszerűen magunk döntsünk. A kisebb mélyládák esetében
ez kevesebb wattot jelent, a nagyobbakhoz képest. Fontos itt is a portszabály, a kisebb ártmérőjü portok (reflexcső)
nagyobb terhelést jelent az erősítő számára.
ui. természetesen ez a művelet egy zárt láda esetén is elvégezhető, viszont sokkal nehezebb a pontos meghatározás,
mivel a dobozba zárt levegő erős rugóerőként viselkedik. És ez a doboz méretétől függően változhat.
2. A második esetben mindössze egy multiméterrel lesz szükségünk!
Véleményem szerint ezt a Műszeres vizsgálatot sokkal nehezebb pontosan elvégezni, noha matematikai alapon
ennek is pontosnak kéne lennie. A pontatlanság oka hogy a láda terhelésének különbsége kevésbé jelentkezik
a frekvencia emelkedésével, ezért a láda FS értéke és a felett lévő frekvencia között minimális az érték különbség.
Ami biztos hogy a Fs érték alatt nőni fog az áramfelvétel. Itt igazából ezt a pontot vagy értéket kell megkeresni.
Nem ördöngösség, inkább pontos precíz mérést kíván meg tőlünk. A feladat egyszerűen hangzik.
A műszerrel árammérés módba állítva állapítsuk meg az egyes frekvenciák közötti felvett áramkülönbséget.
A multimétert az erősítő hangszóró kimenetére és a mélyláda hangszóró vezetéke közé a pozitív ágra bekötve
használjuk. Itt jó ha a százados pontosságot is korrekten nézve és írva, juthatunk a helyes következtetésre.
A határ amint az FS érték alatt elkezd megnőni a terhelése a ládának, és a korábban látott Amper értékek
emelkedni fognak.
Természetesen mindezt lakatfogóval is el lehet végezni, de ez a típusú készülék kevés garázsban található meg.